2015. október 15., csütörtök

5. rész

   Az estém nem pont úgy alakult, ahogy terveztem. Felhívtam Jessy-t, de nem vette fel a telefont. 
Reggel azt hittem, hogy belehalok a fáradságba. Miután nagy nehezen kikeltem az ágyból, kifésültem a hajam, begöndörítettem, majd indultam elérni a buszt. Jessy-t vártam a buszmegállóba, de nem jelenet meg, ezért elindultam a suliba. Út közben hozzám csapódott Nathan. 
-Szia!-öleltem meg. 
 
hazudd..

-Szia! Mesélj!-nézett rám. 
-Miről meséljek?-kérdeztem.
-Hát mondjuk arról, hogy hogy vagy!
-Egész jól! Köszönök mindent.-pusziltam meg az arcát.
-Csak az arcomra kapok?-ölelt meg. Fejét a nyakam hajlatába nyomta. Éreztem a szuszogását. Olyan furcsa érzés volt. Éreztél már olyat, hogy hiába van itt melletted, mégis valami talán hiányzik. Hiányzik, hogy eddig elutasított. Mert ez történt. Nem történhet meg ez velem. Biztos megint csak szórakozik. 
   Óvatosan elhúzódtam tőle és elindultam. Csendben követett. Még mindig tagadhatatlanul szeretem. 
   A sulihoz érve találkoztunk Bonnie-al. 
-Ti együtt jöttetek?-akadt ki Noah. 
-Aham, de semmi komoly!-feleltem. 
Egy pillanatra nem néztem oda és Noah már Bonnie szájában volt. Életemben nem láttam még olyan nyelves csókot. Az állam a földet súrolta. Noah érti a dolgát.
-Jól csókolsz kicsim!-puszilta meg Noah Bonnie arcát.
-Öhm...lesz még benne részed!-pirult el barátnőm.
-Szeretlek kicsim!
-Én is téged!-mosolygott barátnőm.
-Bemegyünk?-súgta a fülembe Noah. 
Bólintottam és elindultunk. Út közben megláttam Ryan-t. 
-Ryan!-futottam oda hozzá és megöleltem.
-Szia! Nathan-el jöttél?-csodálkozott. 
-Aham, Jessy felszívódott. Tegnap óta nem láttam.
-Hát tegnap ott smároltunk Tom-al!-felelte, mire elröhögtem magam. 
-Ti ketten? Smároltatok Tom-al?-fuldokoltam.
-Ahjj, izé, Jessy-vel smárolt.-pirult el. 
-Akkor megnyugodtam!-pusziltam meg az arcát, majd Nathan után szaladtam. 
-Várj már meg, hülye!-kiabáltam utána. 
-Hogy van az, hogy ő is az arcára kap puszit és én is? Én kicsit többet érdemlek!-biggyesztette le a száját. 
-Te ölelést is kaptál!-mosolyogtam. 
-Ő is!-basszus tényleg.-Rakd a mellkasomra a kezed és érezd a szívverésem!-tette kezem a mellkasára.-Most figyelj!-mondta, majd egyre közeledett, én pedig hátráltam. Hátul a falnak ütköztem. A szívem ezerrel vert. A vér valószínűleg megfagyott bennem. Mintha épp egy gyilkosságot követnék el önmagam ellen. Ő ezt kihasználva egy apró puszit adott a számra.-Add a kezed!-nézett a szemembe, majd kezem a mellkasához nyomta. 


   A szívem a torkomban dobogott. Vagy halál sápadt, vagy rákvörös lehettem, de azt hiszem, hogy egy pillanatra még levegőt is elfelejtettem venni. 
-Minden oké?-kérdezte mosolyogva.
-NEM! Semmi sem oké...-dadogtam.
-Nekem tetszett!-kacsintott, majd otthagyott, mert megérkeztek Bonnie-ék. 
-Bonnie, azt hiszem, hogy mindjárt összeesek!-suttogtam. 
-Történt valami?-kíváncsiskodott.
-Én..nem tudom!-akadtam ki.-Egyszer csak megpuszilta a szám. 
-Megpuszilt?-érdeklődött Noah. 
-Aham..-bólintottam.
-Végem!-sikoltott Bonnie.
-Jössz?-futott oda Nathan.
-Később találkozunk skacok!-öleltem meg Bonnie-t.
   Megfogtam Nathan kezét, majd indultunk a többiekhez.
-Vadóc!-jött oda hozzánk Ryan.
-Ry! Helyzet?-kérdeztem.
-Most üzent Tom-al Jessy, hogy beteg lett és menjetek el Bonnie-val hozzá, mert valami irtó fontos dolgot akar megbeszélni veletek!-hadarta el.
-Köszi!-mosolyogtam rá. (Indítsd el!)
   Lehet, hogy páran őrültnek gondoltok. Páran érző embernek vagy nem tudom még milyen jelzőket lehet rám aggatni. A probléma mindig is az volt, hogy szeretem. Bármit teszek, bármit mondok, sosem megy az elfelejtése. Miközben elvesztem a gondolataimban Bonnie állt meg mellettem. 
-Mit csinálsz, ha becsap az, akit szeretsz? Amikor rendesen átver?
-Megpróbálom nem szeretni...-válaszoltam kérdésére.
-És sikerül is?
-Nem...azt hiszem, nem..-mosolyogtam rá. 
   Hányszor is próbálkoztam az elfelejtésével. Hányszor is határoztam el, hogy utálni fogom, mert ezt tette velem. És sikerült? Hát kurvára nem. 
   Figyelmen kívül hagytad. Nem beszéltél vele, megszűnt létezni...vagyis így hitted. Aztán jön egy fordulópont. Újra ír egy kedves szót és belőled előtör minden érzés, emlék, gondolat. Rájössz, hogy ugyanúgy szereted csak elzárkóztál előle. De már késő. 

**Órák után**

Bonnie és én az óráink után igyekeztünk Jessy-hez. Mikor a házukhoz értünk kopogtunk, mire Tom nyitott ajtót.
-Eltévesztettük a házszámot?-kérdezte Bonnie.
-Nem..jó helyen jártok..-röhögött ki Tom. 
-Akkor oké! Jessy?-kérdeztem.
-Benn van! De ti is bejöhetnétek..vagy kinn akartok ácsorogni?-mosolygott.
Tom kinyitotta nekünk az ajtót, majd beengedett. 
   Maga a ház eszméletlen szép volt. Tele virágokkal és bútorokkal. Jobbnál jobb könyvekkel. Eszméletlen. Imádom ♥.
-Jessy?-szólongattam barátnőmet.
-Itt vagyok!-hallottam meg hangját azt hiszem a nappaliból. 
Odafutottam hozzá és megöleltem. Bonnie követte a példámat. Tekintetem a nyakán lévő pirosas lila foltra tévedt.
-Na ne! baszódjatok meg!-nevettem el magam. 
-Szép ugye? Tom-nak is van.-megmutatta, hogy közelebbről láthassam. 


-Azta, de jó!-ámultunk Bonnie-val.
-Meséljetek inkább, hogy mi volt a suliba!-tért a lényegre Jessy.
-Öhm..semmi...-feleltem.
-Na azt már nem! Allison-t szájon puszilta Nathan!-köpött be Bonnie.
-Hogy mit csinált? Akkor együtt vagytok?-sikoltozott.
-Nem vagyunk együtt..ez olyan barátság extrákkal dolog a részéről..én viszont szeretem..-válaszoltam.
-U, akkor ezen sürgősen változtatnunk kell.-kacsintott Bonnie.
-Holnap este buli és kurvára bebaszunk. Benne vagytok?-kiáltott fel Jessy.
-Kedves, drága barátnőm!-kezdtem.-Én úgy tudtam, hogy nagyon beteg vagy.-mosolyogtam.
-Ehhez sosem vagyok az!-mondta. Tény és való, hogy a piához sosem elég beteg. 
-Tudom!-csikiztem meg. 
-Akkor ezt megbeszéltük! Noah, Nathan, Tom, Bonnie, Ryan, te és én leszünk akkor ott.-soroltam fel a résztvevőket.
-Azt hiszem, ez lesz életünk legjobb partija!-hittük.
   Ám a számításaink van, hogy csalnak. Méghozzá kurvára. 


El sem tudom nektek mondani, hogy mennyire örülök, hogy ennyien olvassátok a történetet. Igyekszem eseménydúsra csinálni bár azt hiszem, hogy ez a rész egy kicsit eseménytelen volt. Igaz elég kevés időm volt, meg nagyon rosszul voltam, de remélem azért ez is tetszik :)♥ Puszii :*



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése