2. rész

   Reggel elfelejtettem ébresztőt állítani, ezért kemény 2 perccel később keltem. Nagy rekord. Anyukám pont akkor indult dolgozni, ezért adtam neki egy puszit, majd a fürdőbe vettem az irányt. Gyorsan összegumiztam a hajam és kifestettem a szemem, majd mentem ruhát választani magamnak. Egy buggyos gatyát és egy Párizs-as felsőt választottam. Összepakoltam a szobámban, majd fogtam a táskám és elindultam a suliba. Nekem nincs első órám, de mivel Jessy-nek van német órája, ezért bejövök, hogy tudjunk beszélgetni. Most is vártam őt a buszmegállóba, amikor megjelent a busza és végre találkoztunk. Leszállt, majd odajött és megöleltük egymást.

-Szia!-köszönt.

-Szia! Na mesélj! Mi újság van?-mosolyogtam rá.

-Úristen! Hallod Tom annyira aranyos! De találkozni akar és félek, hogy elcseszem a kapcsolatát a barátnőjével. 

-Várj! Amúgy is találkoznánk vele!-néztem rá furcsán.-Szóval nem értelek!-néztem magam elé.

-De attól félek, hogy elbaszódik a kapcsolatunk!

-Ah,értem! Akkor kitalálunk valamit.-kacsintottam. Már ha az én szemrángásomat lehet kacsintásnak nevezni.

   Miután leszálltunk a buszról, amire út közben felszálltunk, besétáltunk a suliba, ahol Nicol már ott volt.

-Szia!-ugrottam a nyakába.

-Sziasztok!-köszönt, majd sorra megölelt minket.

-Mi újság?-kérdeztem.

-Jessy kész a német házid?-kérdezte.

-Hát megcsináltam, csak azt nem tudom, hogy jó-e!-röhögött.

-Én is megcsináltam!-mosolygott Nicol.

   Beszélgetésünk közepette Bonnie is megérkezett.

-Szia!-sikoltottam és a nyakába ugrottam.

-Szia! Mi ez a sikoltozás? Minek örülsz?-kérdezte csodálkozva. 

-Csak annak, hogy jössz Angliába!-mosolyogtam.

   Beszélgetésünket a becsengetés zavarta meg. A lyukas órám hamar véget ért. Töri óra következett, ahol tanár úr leíratott velünk két oldalt.

-Értitek végül is, hogy mire akarok kilyukadni?-kérdezte az osztálytól.

-Ki akar lyukadni tanár úr?-kérdeztem a mellettem ülő Jessy-t, aki hangos röhögésbe kezdett. Töri óra után két lyukasunk volt, ugyanis a tanárunk azt mondta, hogy mivel csoportunk egyik fele ment a fogászatra, ezért a mi osztályunk megúszta a tesit. Pont akkor, amikor végre hozok cuccot. Jessy-vel és Bonnie-val végül is elütöttük az időt. Bonnie nézni akarta a srácot, aki bejön neki, szóval leültünk a lépcsőre. Ezelőtt Chris elmagyarázta nekem a kémiát, amit érdekes módon sikerült megértenem. Végre! Még holnap reggel elmondja és ötöst írok belőle. Nathan újra elkezdett csesztetni, szóval mi is elvoltunk. Akkora egy seggfej, már nem azért. Idegesítő egy fasz. Mi az Istenért kell folyton bunkóznia? Már olyan szinten idegesít, hogy legszívesebben újra szájba vágnám.
-Allison!-szólt ide. Ránéztem, mire huncut mosolyra húzta a száját.
-Mit akarsz már megint?-forgattam meg a szemem.
-Csodálatosak ezek a képek rólad!-mutatta felém Carson telefonját. Iszonyat borzalmas képek, jobban mondva lesi fotók készültek rólam.
-Azt a kurva! Töröld ki azonnal!-kiabáltam rá.
Iszonyat édesen megvonta a vállát és beharapta a száját, majd lassan, de határozottan megcsóválta a fejét. Hagytam is inkább. Dupla lyukasunk után irodalom óra következett, de nem mehettünk a termünk elé, mert emelt és középszintű érettségit írtak a diákok. Megérkezett a tanárunk, akit követve csendben, de tényleg csendben, bementünk a terembe. A Rómeó és Júlia elemzésével telt el az óra, amit nem mondom már nagyon untam. Következő óránk nyelvtan, ám előtte van egy 20 perces szünetünk. A szünetben beállt az osztály a lépcsőre és halkan beszélgetni kezdtünk. A csend nem tartott sokáig, hiszen Nathan már megint basztatni kezdett.
-Már nem azért, de szerintem te se vagy egy angyalka!-nézett rám.
-Én ezt egy szóval sem állítottam! Tudom, hogy miket tettem vagy mondtam.-feleltem nem túl csendesen.
Jessy vetett véget veszekedésünknek.
   Tanárunk hirtelen feltűnt a színen és elkezdődött az óránk. Kiosztotta nekünk a nyelvtan dolgozatot, ami sajnos nem olyan lett, mint amilyet vártam.  Nathan-al pont találkozott a tekintetünk és rám mosolygott.

   Nem bírtam megállni, visszamosolyogtam rá.

-Hányas lett?-tátogott. Odamutattam a hüvelykujjam. Nevetett. 

-Neked?-kérdeztem vissza. 

-3-as.-mutatta.

-Baszd meg!-forgattam a szemem.

-Ilyen ez!-mosolygott rám és beharapta a száját,majd beletúrt amúgy is össze-vissza álló hajába és előrefordult. Meghalok tőle. 

   Nyelvtan óra után Bonnie-val lementünk a szekrényekhez, hogy kivegyük a cuccunkat. Miután ez megtörtént, felmentünk a fizika előadó elé, ahol leraktuk a cuccunkat. Bonnie és Zack lementek a büfébe, mi pedig Jessy-vel a mosdóba. Mire visszajöttünk kész káosz volt. Bonnie és Nathan verekedtek. Szó szerint. Nathan szétszedte barátnőm haját, ami már kezdett az én idegeimre is menni. Aztán odajött és az én hajamat is szétbaszta. Bonnie ezt nem hagyta annyiban és megint nekiment a seggfejnek. Nathan egy pofont adott Bonnie-nak, ám ő sem hagyta magát. Hogy a jó faszba képes megütni egy lányt? Hát ez egy szánalmas paraszt. Miután befejezte a piszkálódást becsöngettek. Mindenki leült a helyére. 

-Bonnie mióta ülsz te itt?-kérdezte Benett tanár úr. 

-Hátul nem láttam a táblát, ezért előre ültem.-felelte barátnőm. Már a második feladat megoldásánál tartottunk matekon, amikor zenét hallottam. Nem tudtam elképzelni, hogy mi is ez, amíg hátra nem néztem Lydia-ra, mire Nathan már megint beszólt.

-Téged meg ki kérdezett?-nézett rám, de láttam, hogy csak idegesíteni akar.

-Ne idegesíts fel!-szóltam vissza neki. Elmosolyodott, majd lehajtotta a fejét.

-Nathan?-kérdezte Bonnie, majd az említett személy felé nézett. 

-Szerinted? Ki más lenne?-röhögtem el magam. 

-Bonnie remélem nem azért ültél ide, hogy szövegelhess! Nem biztos, hogy jó helyed van neked Allison mellett.-szólt rá Benett tanár úr. 

-Nem beszélgetünk!-szólaltam meg. 

-Leszbikus parti!-mosolygott rám Nathan.

-Fogd már be a szádat!-néztem rá. 

Nem értem a fiúkat. Egyszer cukik,egyszer köcsögök. 

   Most is Grayson és Nathan rólam beszélnek. Esküszöm,fel fogom pofozni a gyereket. Mit képzel ez magáról? Sejtelmem sincs, hogy miket magyarázhat. 

   Kicsengettek és szünetbe folytatódott a basztatás. Elegem van belőle. Felhozta a múltbéli hibáimat és ráadásul az orrom alá dörgölte az egészet. Most nagyon megharagudtam rá. Egy mocsok. Nem igaz, hogy nem képes törődni mások érzéseivel. Meddig akarja még ezt csinálni? Amíg újra megbánt? Hát hajrá! Ez nem fog sikerülni. Bonnie szerencsére jól nyakon vágta. 

   Nathan újra csesztet, most már fizika órán. Valamit magyarázott.

-Nem érdekel. Hagyj már békén!-suttogtam hangosan. (?)

Visszafordultam a tábla felé. 

-Allison!-hallottam meg Grayson hangját. Felé fordultam és furcsán néztem rá.-Szól!-mutatott Nathan felé. 

-A faszt sem érdekel!-válaszoltam és figyelmen kívül hagytam. Beszélgetni kezdtek, gondolom rólam. Kisebb hangzavar jött létre a teremben. 

-Csendben dolgozzatok!-szólt ránk Benett tanár úr. Ennyi? Komolyan? Ha én beszélgetek, beírja a mínuszt. Hát rohadjon meg. 

   Nathan olyan viccesen köhög. Nem bírom megállni, hogy ne nevessek. 

   Miután vége lett az összes óránknak, barátnőimmel és Mark-al a játszótérre vettük az irányt, ahova minden nap eljárunk. A mi kis törzshelyünkké vált. Beszélgettünk minden féléről, hülyültünk, majd indultunk haza vagy a buszhoz, amikor eljött az idő. Mark a buszhoz kísért és még beszélgettünk egy kicsit fontosabb dolgokról. Megérkezett a buszom, elköszöntem Mark-tól, majd leültem az egyik ülésre, zenét kapcsoltam és gondolkodtam. 

Miután hazaértem tanultam, ettem és gyorsan megfürödtem, majd hulla fáradtan bedőltem az ágyra. Mit várjak a holnapi naptól? Hát majd kiderül. Minden estre reménykedem, hogy nem cseszem el a dolgozatokat. Szorítsatok nekem. :)

Hát ennyi is lett volna a mai napom. Minden nap igyekszem majd részt hozni, de ez igazából az időmtől, a tanulnivaló mennyiségétől és a kedvemtől függ. Na meg az ötletektől. Ha van ötlet, akkor lesz rész, de nincs ötlet, később lesz rész. Minden esetre köszönöm, hogy már ilyen sokan olvassátok a blogom. Legjobban két barátnőmnek és húgomnak. Köszi, hogy támogattok. Puszii :) :*